Photoshop alapok: Színek jelentése

Arany:
A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe. Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja. A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a  transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre.

Barna
Az egészség, az egyszerűség, a praktikus képességek, a nyugalom, az állandóság, és az elégedettség színe. Úgy hat, akár a csokoládé: boldogságérzetet nyújt, aztán nem tudsz nélküle élni. A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése. Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra  kifejezője is.

Ezüst:

Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára. Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak. Kínában alegértékesebb fémnek tartották; a Tejútat "ezüstfolyónak" nevezték. A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor,amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete. Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst.

Fehér:
A tisztaság, a védettség, a fenségesség kifejezője, ugyanakkor a távolságtartás és az érzelgősség színe. A fehér a tökéletesség, az ártatlanság, és a transzcendencia megtestesülése. A béke és a bölcsesség színe, mint a békét jelentőfehér zászló, vagy Picasso békegalambja. A keresztény országokban a menyasszony és a kisgyerekek az ártatlanság színét, a fehéret viselik. Kínában a feketével ellentétben a fehér a gyász színe. Minden színt magába foglal, fényes.

Fekete:
Az éjszaka színe, a halál szimbóluma. A fekete általánosan a gyászhoz, a fájdalomhoz, a gonosz erőkhöz kötődik. A fekete üres szín, nincs benne semmi. A napfényt elnyeli. Keresztény kultúrkörben a fekete az özvegység jelképe, a lemondás, a bűn, a pokol és bűnhődés szimbóluma. Hagyományosan a szomorúság, a terméketlenség és a titokzatosság kifejezője. Manapság azonban a fekete az elegancia és a tűz színe.

Kék:
A tudati kiegyensúyozottság, a belső nyugalom színe. Az ultraibolya fényről mindenkinek a káros sugárzás jut eszébe. Pedig a mesterséges fényforrásokból kis adagokban érkező UV-fény gyógyító hatású. A tenger, az ég, a transzcendens színe. Az intelligencia, a megnyugvás szimbóluma. A barátság és a belső béke színe, az ég kékjeként pedig az érzésekhez és az álmokhoz hasonlítjuk. A sötétkék biztonságot, a világos könynyedséget fejez ki.

Lila:

Misztikus szín, egyesíti a kék elmélyültségét és a vörös aktivitását. A kozmikus erőt szimbolizálja, az intuíció, az empátia színe. A lila a vágy, az értelem, a bölcsesség és az egyensúly színe. A katolikus kultúrában legfőképpen a Krisztus utáni gyászt jeleníti meg húsvét idején. Magyarországon egészen a 17-18. századig a gyász színe volt. 

Narancssárga:

A piros és a sárga keveréke, ezért ötvözi a két szín tulajdonságait. A buddhisták ruhájának domináns színe. Hitük szerint a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása. Kinában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. Pozitívan hat a kezdeményezőkészségre. A nyitottság, a fiatalság, az életkedv és az önbizalom színe, de jelenthet könnyelműséget és felszínességet is. 

Piros:

Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható. Elsősorban a szív, a szeretet, a szerelem színeként tartják számon. Egyszerre jelképezi a szerelmet és a háborút. Energiát, agresszivitást, erőt és harciasságot sugároz. Az erotika, a szenvedély szimbóluma is, kihívó, provokatív hatást is kiválthat abban, akivel életünkben esetleg először találkozunk. A tűz és a föld színe. Általában romantikus hangulat megteremtésére használjuk. Az erő és a határozottság, a vitalitás, a szenvedély és a kreativitás kifejezője. Általában az ördög színének is nevezik.

Sárga:

A közhiedelemmel ellentétben nem az irigység, hanem az értelem és a megértés színe. Az örök fény, hatalom kifejezője. A hit, a jóság, az intuíció színe.  A siker, a szerencse, az önmegvalósítás, a bölcsesség és a logikus gondolkodás kifejezője. A napfény színe, meleget és lelkesedést sugároz. 

Szürke:

A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe. A keresztény szimbólikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé. A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.

Zöld:

A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője. Lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője. Meleg és hideg, égi és földi keveréke. Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe. A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe.